Kérdések
1. Melyek a nyelvi dokumentáció főbb céljai? Miért kell dokumentálni a veszélyeztetett nyelveket?
Azért, mert így megőrizhető az utókor számára aa beszélőközösség kultúrája, történelme és közös emlékezetük, illetvenyelvük rendszere a további kutatások számára. A nyelvi dokumentáció magába a gyűjtést (rögzítés, fényképezés, írott dokumentumok felgyűjtése), feldolgozást (elemzés, rendszerezés, átírás, fordítás), valamint a tárolást (archiválás). Azonban a nyelvészeknek nem csupán szavak vagy szövegek gyűjtése lehet a célja, a közösségre jellemző nyelvhasználati szokásokat és hagyományokat kell gyűjteniük, amelyek a következőkben jutnak kifejezésre:nyelvi viselkedés: hétköznapi beszélgetések, a közösség tagjai közötti társas kapcsolatok, a nyelvi szokásokban és hagyományokban megfigyelhető nyelvhasználat;a beszélők tudása nyelvükről: amit tudnak, illetve el tudnak magyarázni nyelvük szabályairól és szerkezetéről, továbbá amit nyelvükről gondolnak, például meg vannak-e győződve arról, hogy megőrzésre érdemes, illetve tennének-e valamit ennek érdekében, használják-e a nagyszülők, amikor unokáikhoz beszélnek)
2. Mi a különbség a adat és a metaadat között?
A metaadat olyan adat, amely egy másik adatot ír le: adat az adatról. A kísérő metaadat tartalmazhat információt a beszélőről (neme, kora, származási helye és közössége, egészségi állapota, társadalmi és családi státusza), a felvétel körülményeiről (környezet, háttérzajok), technikai sajátságok (a rögzítés eszköze, szoftver, minőség) stb.
3. Mit tartalmaz egy felvétel annotációja?
Az annotáció az adatelemzés egy érsze. Az adatelemzés több feladat elvégzését foglalja magába. Az audioadatok leírása esetén a felvételek annotálására kerül sor, azaz a megnyilatkozások időben összehangolt lejegyzésére annak érdekében, hogy a lejegyzett szöveg később követhető legyen, és a felvételt úgy tudjuk meghallgatni, mint egy feliratos filmet. Ennek köszönhetően különböző beszédhangokat, szótagokat, szavakat vagy más jeltöredékeket (ld. a lenti animációt) elemezhetünk. Igény szerint, az annotáció tartalmazhat a prozódiára, a párbeszédekre, a szünetmintára, a hezitálást jelölőkre, a kiejtési hibákra, valamint a beszéd vagy beszélők sajátos vonásaira vonatkozó információkat.
4. Miért szükséges néha kompromisszumot kötni a technikai minődégű és a spontán, természetes beszédfelvétel között?
A nyelvi dokumentáció nemcsak a nyelvtan vagy szókincs bizonyos elemeinek leírását feltételezi: alapvető fontosságú, hogy a nyelvet természetes közegében örökítse meg, beleértve a beszélők különböző jellemzőit, valamint egymáshoz való viszonyukat és élethelyzetüket. Ha azonban egy hangfelvétel hangminőségére gondolunk, el kell ismernünk, hogy a legjobb felvételeket egyáltalán nem a nyelv természetes közegében lehet készíteni, hanem hangrögzítő stúdiókban. Ezekben a zajok kiküszöbölhetők, illetve minimálisra csökkenthetők, előre és nagy pontossággal beállíthatók a mikrofonok vagy videokamerák, típusaik kiválaszthatók annak érdekében, hogy még a legapróbb részlet is felvehető legyen. A nyelvi dokumentációnak a minőségi kontroll és a természetes felvételi körülmények kívánalmai közötti legoptimálisabb megoldást kell megtalálnia. A dolgok természetéből fakadóan gyakorlatilag lehetetlen valószerű kommunikációs eseményt rögzíteni stúdió adta mesterséges környezetben. Ez különösen érvényes olyan idős beszélőkre, akik például egy súlyosan veszélyeztetett nyelv utolsó megmaradt beszélői. Másrészt viszont a stúdión kívüli hangfelvételek során mindig nehézséget jelent a jó hangminőség elérése még akkor is, ha kiváló hangfelvevők állnak rendelkezésre. Ha egy szobában ülve beszélgetünk, általában fel sem figyelünk az apró háttérzajokra, de ha a társalgásról készült hangfelvételt visszahallgatjuk, bizony észre fogjuk venni, hogy ketyegett az óra vagy búgott a hűtőszekrény.
5. Mondj 3 okot, amiért olykor nehéz egyes közösségekben dokumentálni egy nyelvet!
-Nyelvi különbségek (ha a gyűjtő nem beszéli folyékonyan a dokumentálandó nyelvet); - A kulturális különbségek (ha a gyűjtő nem ismeri aaz adott közösség a szokásait, hagyományait, történelemét); - A földrajzi különbségek (különböző klíma, tájak, állatok és növények különböző részein a világ okozhat különbségei észlelésének és leírásának a világon, amely azt is eredményezi különbségek szókészletek és nyelvi struktúrák); - Gátlások vagy stressz felvétel közben (hangszórók, mikrofon vagy kamera előtt); - A személyes adatok kezelése (a szabályok eltérőek a különböző országokban); - Szervezési és technikai okok (utazástervezés, utazás, finanszírozási problémák).