Let's Revise

Let's Revise - Languages in Danger

Reset
Nyelvpolitikai és nyelvi tervezés

Kérdések

1. Melyek a nyelvtervezés főbb területei?

A nyelvi tervezés több szakaszból áll. Az első szakasz általában egy adott nyelvet vagy nyelveket (például hivatalos, regionális, kisebbségi, közösségi, tanított és idegen nyelveket) használó társadalom (vagy kisebb közösség) nyelvi viselkedésének elemzése. A következő szakaszban megállapítják, melyik nyelvváltozattal kapcsolatban van szükség nyelvi tervezésre a következő célok elérése érdekében.

- korpusztervezés
- státusztervezés
- a nyelvelsajátítás tervezése
- nyelvtechnológiai

2. Mikor beszélünk egy nyelv újjáélesztéséről? Tudsz-e példát mondani?

A nyelv élesztésének hívjuk, ha valamikor az utolsó beszélő halálát követően rekonstruálják a nyelvet.

3. Milyen lehetőségei lehetnek egy nyelv újjáélesztésének?

A nyelv újjáélesztésének/fenntartásának leggyakrabban alkalmazott eszköze a nyelvtanítás már létező, vagy erre a célra létrehozott intézetekben.

- néhány szó/kifejezés megtanítása, pl. köszönések, rövid párbeszédek, kapcsolatfelvételt szolgáló kifejezések;
- nyelvi archívum létrehozása: a veszélyeztetett nyelven íródott vagy arról szóló kiadványok összegyűjtése, ellátása magyarázatokkal és nyilvántartásba vétele;
- írásrendszer létrehozása/fejlesztése, szótárak összeállítása (gyermekek számára képes szótárak), gyakorlati nyelvtanok és tankönyvek (ábécéskönyvek) kidolgozása a nyelvtanuláshoz;
- a beszélők beszédének rögzítése audio- vagy audiovizuális eszközökkel; ezáltal létrejön egy nyelvileg változatos korpusz, és biztosítva van a nyelv egyes elemeinek dokumentálása;
- nyelvtanfolyamok, nyári nyelviskolák és nyelvtáborok szervezése;
- lehetőség esetén nyelvi belemerítéses iskolák létesítése.

4. Mi a belemerítéses módszer a nyelvoktatásban? Mit jelent a „nyelvi fészek”?

A „belemerítéses” iskolákban az oktatás nyelve maga a veszélyeztetett nyelv. A többségi, domináns nyelvet sokszor idegen nyelvként tanítják. A belemerítéses oktatás speciális típusa az ún. „nyelvi fészek” (language nest), ami azt jelenti, hogy az óvodában (vagy az általános iskola első éveiben) a pedagógusok mellett a nyelvet még jól beszélők is tevékenykednek.