Kérdések
1. Mit értenek a nyelvészek az univerzális grammatika kifejezésen?
Egyesek lényegében azonosnak fogják fel az összes nyelvet, amit azzal indokolnak, hogy valamennyit az emberi tudat hozta létre, ezért a különböző nyelvek tulajdonképpen egyazon emberi képesség, a nyelv megtestesülései. A gyerekek az egész világon nagyjából ugyanannyi idő alatt tanulják meg az anyanyelvüket, ami azt mutatja, hogy az anyanyelvi beszélők szempontjából nézve nincsenek „nehéz” és „könnyű” nyelvek. Egyes nyelvészek szerint a gyerekek pusztán a hallott nyelv (input) alapján nem lennének képesek megtanulni az anyanyelvüket, tehát birtokukban kell lennie valamilyen velük született általános nyelvi szabálykészletnek, amelynek segítségével képesek a környezetük nyelvének vagy nyelveinek rendszerét reprodukálni. Ezt a szabálykészletet univerzális grammatikának nevezték el. Az univerzális grammatika szabályai határozzák meg, milyen struktúrák lehetségesek az egyes nyelvekben. Az univerzális grammatika tehát absztrakt kategóriák és szabályok rendszere, mely minden emberi nyelv alapja.
2. Mi az univerzálé? Mondj egy példát az implikációs univerzáléra!
A valamennyi nyelvre érvényes, közös jellemzőket nyelvi univerzáléknak hívjuk. Az univerzálék tanulmányozásának és értelmezésének különböző irányzatai vannak. A fent említett „univerzális grammatika” fogalmán alapuló irányzat szerint az univerzálék a tényleges nyelvi struktúrák mögött (a nyelv mélystruktúrájában) meghúzódó absztrakt szabályok. Ez az irányzat tehát feltételezi például az [igeidő] mint absztrakt jegy létezését. Az abszolút univerzálék (valamennyi nyelvre érvényes állítások) többnyire nagyon általánosak, míg az implikációs univerzálék pedig ha…akkor állításokként fogalmazhatók meg. Implikációs univerzálé például: Ha egy nyelv jelöli a duálist, jelölnie kell a többesszámot is.
3. Mivel foglalkozik a nyelvtipológia?
A nyelvek tulajdonságainak kutatása kategorizálással és a különbségek rendszerezésével történik. Ezzel foglalkozik a nyelvtipológia tudománya. Vannak olyan nyelvtipológiai kutatások is, amelyek egy egyszerű eldöntendő kérdéssel indulnak: „Jelöli-e (azaz formálisan megkülönbözteti-e) egy bizonyos nyelv a múlt időt. A modern nyelvtipológiai kutatások mögött is olyan módszerek állnak, amelyek a nyelvekben fellelhető sokféleséget rendszerezik
4. Milyen analitikus és szintetikus tulajdonságai lehetnek egy nyelvnek? Sorolj fel a magyarból egyet-egyet!
A nyelveket csoportosítani lehet aszerint, hogy egy szóalak hány morfémát tartalmazhat, amely alapján a nyelveket egy skálán tudjuk elhelyezni. Ez egyben jelzi azt is, hogy nem élesen elkülönülő csoporthatárokról van szó. A skála egyik végén az analitikus nyelvek állnak, ahol egy szó egy morfémából áll, a másik végén pedig a poliszintetikus nyelvek. Ezekben egyetlen szó számos morfémát tartalmazhat, ami gyakorlatilag mondatértékűvé teszi. analitikus >>> szintetikus >>> poliszintetikus (szó = morféma) (szó > morféma) (szó = mondat) magyar: hajóim / nekik ki lehetne menni