Kérdések
1. Mit jelent a kiegyensúlyozatlan többnyelvűség?
Egy közösségben egyidejűleg használt nyelveknek, éppúgy, mint a különféle társadalmi osztályok által használt változatoknak is, eltérő lehet a presztízse. Általában magas a presztízse a felsőbb osztályok nyelvének vagy nyelvjárásának, és alacsony a presztízse az alsóbb osztályok nyelvének vagy nyelvjárásának.
2. Milyen példák fordultak elő a fejezetben a kiegyensúlyozatlan többnyelvűségre? El tudsz képzelni Magyarországon egy olyan szituációt, amelyre a kiegyensúlyozatlan kétnyelvűség jellemző?
Például Ukrajnában a szurzsik néven ismert nyelvváltozatot (a szó eredetileg a rozs és zab keverékéből készült, rossz minőségű kenyeret jelenti) parasztok nyelvének tartják, amelyet a nemrég a városba költözött lakosság használ az utcán vagy a piacon. Még hivatalos többnyelvűség esetén is előfordulhat, hogy a különböző hivatalos nyelvek más szinten helyezkednek el a nyelvi hierarchiában: Brüsszelben például a franciának magasabb a presztízse, mint a hollandnak. A Kongói Demokratikus Köztársaságban a francia a hivatalos nyelv, a lingala, a kikongó, a szuahéli és a csiluba pedig a nemzeti nyelvek. Tehát az ország lakóinak elvileg ezen a négy nyelven van lehetőségük kommunikálni a közhivatalnokokkal, a gyakorlatban pedig sokszor csak franciául. De mi van az országban beszélt további 238 nyelvvel? Kivitelezhetetlen lenne, hogy ennek a 238 további nyelvnek a beszélői ne a fent említett négy lingua franca valamelyikén lépjenek kapcsolatba a kormánytisztviselőkkel? (A lingua franca olyan közvetítő nyelv, amelyet különböző anyanyelvű emberek rendszeresen használnak az egymás közötti hétköznapi kommunikációban.) A Kongói Demokratikus Köztársaságban, de ennél kevesebb nyelvet beszélő államokban is, gyakorlatilag lehetetlen lenne az összes beszélt nyelvet hivatalossá tenni, ebben az esetben tehát a teljes és egyenlő többnyelvűség megvalósítása csupán álom.
3. Milyen előnyei lehetnek a többnyelvűségnek az egyén számára?
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a többnyelvűség az egyének számára kognitív előnyt jelent. Az oktatásban számos feladatban jobban teljesítenek, könnyebben tanulnak meg írni, olvasni, és könnyebben tanulnak meg további nyelveket, valamint a többnyelvűség késlelteti az agy öregedési tüneteit.
4. Milyen előnyei lehetnek a többnyelvűségnek a társadalom számára?
Egy társadalom számára is előnyös, ha tagjai egynél több nyelvet tudnak használni, tájékozottabbá és demokratikusabbá teszi a társadalom egészét, sőt, gazdasági előnyökkel is járhat, nem szabad azt gondolnunk azonban, hogy ez az egyének esetében is feltétlenül így van. Lehetnek olyan társadalmi körülmények, amelyek megnehezítik a többnyelvű egyén érvényesülését, ha a használt nyelvek különféle presztízsűek. Például Magyarországon többnyire nem jelent előnyt a roma-magyar kétnyelvűség, mert a roma nyelvekhez sokszor negatív értékeket társítanak.
5. Mi a különbség a pidzsin és a kreol nyelvek között? Említs egy-egy példát!
A pidzsin egy olyan kommunikációs kód, amelynek segítségével a különböző anyanyelvűek kommunikálhatnak egymással anélkül, hogy meg kellene tanulniuk egymás nyelvét. „A pidgin olyan nyelv, amelynek nincsenek anyanyelvi beszélői: senkinek nem az első nyelve, érintkezési nyelv. Vagyis egy olyan többnyelvű helyzet terméke, amelyben a kommunikálni kívánóknak találniuk kell egy kódot, amely képessé teszi őket a kommunikálásra” (Wardhaugh 1995: 56). A pidzsin nyelveket többnyire csak hétköznapi kommunikációra használják, egyszerűsített szintaxis és redukált szókincs jellemzi őket. Angol alapú (azaz az angol nyelv grammatikáján alapuló) pidzsin nyelvek például a libériai angol (Afrika) és a kínai pidzsin angol. Francia alapú pidzsin nyelv például a Vietnámban beszélt tay boi. A kreol olyan természetes nyelv, amely nyelvek keveredéséből jön létre; abban különbözik a pidzsintől, hogy elsődleges nyelvként sajátítják el a gyerekek. Ennek eredményeképpen olyan, a természetes nyelvekre jellemző tulajdonságokat mutatnak fel, amelyeket a pidzsinek nem. Míg például a pidzsin nyelvekre fonológiailag a mássalhangzó-kapcsolatok egyszerűsödése (pl. a dust szóból dus lesz), morfológiailag pedig az igealakok jelöletlensége (pl. az egyes szám harmadik személyű igevégződés, az -s elhagyása, azaz he goes helyett he go) a jellemző, addig a kreol nyelvekben nem figyelhetők meg ilyen egyszerűsödések. Kreol nyelvek például a babalia kreol (Csádban beszélt, arab alapú), a négerholland (az Amerikai Virgin-szigeteken beszélt, holland alapú) és a krio (Sierra Leonéban beszélt, angol alapú).